Péntek délután van.Ai egy röplabda edzésről tart hazafelé.Nagy sálja és sapkája mögül csak pisze orra látszik ki.
-Ez a hülye havazás.Nem ,hogy elállna e még jobban is esik.Szerencse ,hogy mi az iskola tornatermében edzünk.-gondolta mérgesen.
-Ai!!-hirtelen valakik a nevét kiabálták.Öt lány futott utánna a nagy hóban.
-Ai ..-lihegi az egyik.
-Mi az?-kérdezi Ai ridegen.Látszik rajta ,hogy nem nagyon érdekli a dolog amit mondani akarnak.-Gyorsan mond mert nem érek rá.
-Jól van na.De ez szenzációs dolog.Az a 8-os srác...
-Az az isteni fiú..-álmodozik a másik lány.
-Óóóóóóó....
-Na szóval az a 8-os srác akit tegnap láttunk a folyosón ..... képzeld tetszel neki.-és a lány vidáman összecsapja tenyerét.Ai komoly arccal áll.
-Ez volt az a nagy dolog amiért megállítottatok?
-Igen ,ez.
-Pfö.-gyorsan hátat fordít és folytatja útját.
-Mi az nem is örülsz?-kérdezi meglepetten a lány.
-Miért?Talán kéne?Mindegy szálig hülye bunkók ... semmit sem érnek.-a lányok döbbenten állnak egyhelyben míg Ai alakja el nem tűnik a hóesésben.
   Ai jó ideig sétálgatott már amikor megcsörrent a mobilja.
-Csak üzenet ...-suttogta.Azonban amint meglátta ,hogy ki küldte szemei elkerkedtek.-Ritsu-sensei!!Vajon mit akarhat?Biztos semmi jót.-és olvasni kezdi az üzenetet:
-Ai szedd össze Midorit amilyen gyorsan csak tudod !Ha ez megvan küldj egy sms-t én pedig elmondom mi az új feladatotok.-Ai egy pillanatra megállt.Furcsa érzés nyilalt belé.
-Egy harcos.De nem érzem tisztán.Biztos ,hogy nem Fighter...... talán egy Sacrifice.-gondolta magába majd körülnézett amilyen feltűnéstelenül csak tudott.Alig látott valamit.A hó egyre jobban esett mintha csak azért hullana olyan nagyon ,hogy valamit vagy valakit elrejtsen.
-Ha egy darabig még élni szeretnéd a kis életedet ... akkor jobban teszed ha kitörlöd azt az üzenetet és el is felejted!-egy hideg visszhang dallama csendült meg.
-Ismerős ez a hang.Ez az a Zero srác.Nagisa tanítványa vagy milye.De mit akarhat?!-gondolta ijedten Ai.
-Nos ,választ nem kapok?Annyira félsz ,hogy megszólalni sem tudsz?
-Nem félek tőled.És nem parancsolgathatsz nekem csak úgy.Nem vagy a Sacrificerem.Azt ajánlom húzd el a beled innen kispofám.
-Húú de felvágták a nyelved kislány.De nem baj ,.......... majd én megtanítalak ,hogyan is kell beszélni velem.
   Ahogy ezt kimondta Ai körül falként emelkedett fel a hó és körbeszorította mint egy jeges kötél.
-Auu.-nyögte halkan ,hogy Youji meg ne hallja.De nagy sajnálatára a fiúnak jó volt a füle.
-Beszéljük ezt meg!Te nem végzed el a feladatot amit Ritsu ad neked ... és én nem öllek meg téged.
-Nem félek a haláltól.-morogta dühösen Ai.
-De Midori bizonyára igen.Olyan fiatal még és sok-sok megkóstolandó üdítő van még a világot a számára.-erre Ai dühös arckifejezése ijedté vált.
-Jól van.Megegyeztünk.-suttogta.A havas indák letekergőztek róla és visszahulltak a földre.
-Okos kislány.-majd Youji hangja többet nem hallatszódott.
-Érdekes.Ahogy elment a hóesés is alábbhagyott ,................ sőt ...... kezd ...... kezd elállni.-Ai össze volt zavarodva.Nem értette ezt a hirtelen változást.Új feladat,megjelenik ez a harcos ,meg valami nincs rendben az időjárással sem.Kész káosz és megfejtetlen rejtély tárul fel.
-Örülnék ha valaki lenne aki mindenre tudna válaszolni.-dörmögte Ai.Továbbfúrta magát a térdig érő hóban.-Habár elállt a hó ami lehullott az itt is maradt.Áááááá unom a sok havat!!!